2012. november 9., péntek

Bankok mint paraziták I. rész

Már régóta tervezem egy blog írását a Magyarországon és a Világunkban történő eseményekről, és arról milyen hatalma van itt egyes cégeknek, csoportosulásoknak szerveződéseknek. Úgy döntöttem a bankokkal kezdek. Később biztosan csinálok statisztikákat is. Szemléltető videókat is arról mi is folyik itt valójában , ki hogyan érvényesül bolygónkon.

Eredetileg, legalábbis az én olvasatomban egy banknak az lenne a feladata, hogy olyan vállalkozások számára biztosítson pénzt amely értéket munkahelyeket teremt. Cserébe kamatot vár el, pénze kockáztatásáért. Ezt úgy tudja megtenni, más emberek pénzét kölcsön veszi, és kamatot fizet cserébe. Ezzel a folyamattal létrehozva egy körforgást.

Megjegyzés : Ha bármilyen folyamatban megszűnik a  körforgás előbb utóbb megszűnik a folyamat létezni. (pénzt adok, árut kapok)

Ehhez képest.
Mindenki, azaz közel mindenki , aki fizetést kap az bakszámlára kapja fizetését. Azaz választ egy bankot akinél lesz a pénze. Ez azt jelenti, hogy kötelezően választanod kell egy bankot akinek használatra oda adod a pénzed, eddig szép és jó minden mert így fel lehet lendíteni a gazdaságot, újabb vállalkozásokat lehet támogatni csakhogy(!), kamat helyett  Te kedves polgár kötelezően fizetsz is neki, hogy a saját pénzed megkaphasd (pénzfelvételi díj, kártyahasználati díj, számlavezetési díj) Világos nem ?Persze jogosan említhetjük meg, hogy vannak szolgáltatások ,ahol egyszeri pénzfelvétel nem kerül pénzbe, de az éves kártyahasználati díj, számlavezetési díj még mindig ott van.

 Ne felejtsük eredetileg a bankok kamatot fizettek a kölcsön kapott pénzért, ma már mi fizetünk nekik a kölcsönünkért cserébe. Gondoljunk kicsit bele, ha én egy barátomnak kölcsön adok 50,000 Ft- t normál esetben furcsán nézek ha csak fel nem háborodok ha azt mondaná nekem , hogy itt van köszi a pénzed 49,000 Ft 1,000 Ft-ba került, hogy kölcsönadtál nekem.
Az a jelenség is megér egy misét, hogy gyakorlatilag  a bankba betett pénzünk ha kamatozik lekötve, akkor nem férünk hozzá egyrészt, másrészt a kamatozás nem értékkövető. Ez azt jelenti, hogy a visszakapott pénzed kevesebbet fog érni mint amit oda adtál, azaz kevesebb munkát élelmiszert stb-t vásárolhatsz meg érte. Tehát amíg a betett pénzeden 1000 kenyeret tudnál venni, addig a visszakapott pénzeden már csak 980-at. Ez olyan mintha a banknak adnál 20 kenyeret cserébe a kölcsönadott munkádért.Mindezt, úgy hogy a végén azt hisszük kamatot kaptunk a pénzünkért holott mi dolgoztunk 20 kenyér megkereséséhez szükséges időt nekik. Mesteri !

Ha adót akarunk fizetni, vagy egyszerűen átutalunk egy másik cégnek vállalkozásunkkal vagy akár magánszemélyként akkor is valamelyik bankon keresztül kell ezt megtennünk csak most már átutalási díjat is kötelesek vagyunk fizetni. Fizess, hogy fizethess !

Hogyan történhetett ez meg? Nyilvánvalóan szép ígéretekkel, hogy majd kamatozik a betett pénzünk sikerült meggyőzni minden munkáltató céget arról, hogy csodálatos befektetéseket hajtanak végre, majd több pénzünk lesz. Csakhogy időközben a hatalomtól megrészegült bankok, ahogy a Gyűrűk Urában is láthattuk Smeagollá aljasodtak, kezükön a gyűrűvel. 

Akárhogyan nézem ez nagyon hasonló ehhez a módszerhez : Érdemes végignézni, ahogy először hozzáérnek a biciklihez, csak úgy mint a pénzünkhöz, majd megfigyelik látják-e az emberek ha elvisszük a biciklit ( a pénzünket, majd amikor látják, hogy nem, viszik is).


Nem tudom hová tenni, a közvélemény legalábbis egy kis része miért a kisebbséggel van elfoglalva, holott bankok jóval nagyobb károkat okoznak a polgároknak.


A PARAZITIZMUS FOGALMA(forrás : http://www.zoologia.hu ) 

A parazitizmust a fajok közti kölcsönhatások egyik típusának tekintjük, bár a
fajokat egy adott élõhelyen valójában mindig populációk képviselik. A parazita
állat életciklusának legalább egy jelentõs részét, de gyakran több generáció-vál-
tásnyi idõtartamot is egyetlen gazdaegyed(b)en éli, abból táplálkozik, szükség-
szerûen csökkenti annak túlélési és szaporodási esélyeit (virulencia), sõt, eset-
leg tünetekkel jellemezhetõ betegséget (patogenitás) is okoz. A paraziták rend-
szerint nem ölik meg a gazdát. A gazda–parazita kapcsolat tehát hosszas,
„intim”, egyedi kapcsolat. Növényi paraziták például a levéltetvek és a lepkék,
hiszen a hernyók, a lepkék lárvái, rendszerint egyetlen növényegyeden fejlõd-
nek. Állati paraziták például a bélférgek és tetvek, melyek rendszerint hossza-
san kötõdnek egyetlen gazdaegyedhez.

A következő blogbejegyzésember nagy valószínűséggel, statisztikákkal is alá fogom támasztani írásomat.


Üdv: Józan Paraszt